HETEDIK FEJEZET
Rubeus Hagrid
Másnap reggel McGalagony, aki a Griffendél házvezetője
is volt, összehívta őket a klubhelyiségbe ahol minden új és
régi diáknak kiosztotta az órarendjét. Frank, Alice és Lily
összetoltak három széket, kis kört alakítva, majd tanulmányozni
kezdték órarendjüket, ami egy vékony pergamenlapra volt írva.
-Hahh... hétfőn első két óra máris dupla
bájitaltan-panaszkodott Alice.-És még átváltoztatástan is lesz.
Komolyan mondom azonnal a hét elején végezni akarnak velünk?
-Ki tartja az átváltoztatástant?-kérdezte Lily.
-McGalagony-vágta rá fintorogva Frank.-Ne érts félre,
jó fej a maga módján, de a Roxfort egyik legszigorúbb tanára.
-És neked, mint minden az átváltoztatástan se megy
jól. De ezt nézd meg-mutatta Franknek a pergamenjét Alice.-Kedden
dupla gyógynövénytan lesz. Jó hír neked.
A fiú szélesen elvigyorodott, majd magyarázatképpen
Lilyhez fordult.
-Az egyetlen, amiben viszonylag jó vagyok. Bimba
professzor nagyon kedves.
-Szerdán, csütörtökön és pénteken is van sötét
varázslatok kivédése-morgott Alice.
-Nekem hétfőn, kedden és pénteken-nézett bele ő is
órarendére, majd újra barátaira.-Azt ki tanítja?
-Christina Caro professzor-mondta a lány.-Szigorú, de
jól tanít. Ma hanyadik órátok?
-Második. Bűbájtan után.
-Na akkor nem sokára megtudod, miről beszélek.
A bűbájtan unalmasan telt. Először is ki kellett
választaniuk, hogy ki mellett ülnek. Végül Lily és Marrone,
Pandora és Amy, Remus és Peter, Sirius és James ültek le egy-egy
padba.
Mikor elhelyezkedtek, Flitwick felolvasta a névsort. Az apró varázslót sokan kinevették, de ő nem jött zavarba, sőt huncutul nézett ki a bajusza alatt.
Mikor elhelyezkedtek, Flitwick felolvasta a névsort. Az apró varázslót sokan kinevették, de ő nem jött zavarba, sőt huncutul nézett ki a bajusza alatt.
Aztán jött a várva várt sötét varázslatok
kivédése óra. Sorban besétáltak a terembe és leültek ugyanúgy,
mint bűbájtanon.
-Szerinted milyen lesz?-kérdezte izgatottan Marrone
Lilytől.
-Nem tudom-vonta meg a vállát. Ebben a pillanatban
kinyílt az ajtó a hátuk mögül. Mindenki egy emberként fordult
hátra. A professzor határozott léptekkel ment a padsorok között,
majd az asztalához sietett, megállt előtte és az elsőévesek
felé fordult.
-A nevem Caro professzor. Én fogom maguknak tanítani a
sötét varázslatok kivédését-mondta és Lily jobban szemügyre
vette. Az a nő volt, akivel Lumpsluck beszélgetett a beosztás
alatt. Magas és fiatal, harminc évesnél nemigen lehetett több.
Hosszú, szőke haja egyenesen omlott vállára. Sötétkék talárra
a földet súrolta. Arca merev volt, hasonlított McGalagonyéhoz.-Ez
a tantárgy-folytatta-arra fogja magukat tanítani, hogy, hogyan
védekezzenek, ha rossz társaságba keverednek. Nem titok senki
számára sem, hogy veszélyes világban élünk, de ezeket a
veszélyeket le kell győznünk. Ehhez viszont figyelem kell, emiatt
is nem engedhetem meg, hogy barátaik mellett üljenek és
végigcsacsogják az óráimat-mondta mire mindenki felmordult
nemtetszését jelezve.
-Rendben, akkor-vett elő egy lapot, rajta a
névsorral-Desico és Paio-Amy és egy fiú leültek a legelső
padba.-Carrone és Sedersi-Marrone fejét rázva állt fel Lily
mellől.-Strano és Black-Sirius rápillantott Pandorára, de mikor
meglátta hogyan néz ki a lány, kétségbeesetten nézett vissza
Jamesre, aki nevetve lelökte barátját a székről.-Pettigrew és
Lupin-mondta és felpillantott a lapjáról, mivel Remus és Peter
eleve egymás mellett ültek már.-Nem ez így nem lesz jó. Lupin és
Black cseréljenek helyet-Sirius megkönnyebbülten állt fel Pandora
mellett és a nyelvét öltve Remusra, leült Peter mellé.-És végül
Potter és Evans.
Lily rémülten nézett körbe. James felállt helyéről
és ledobta magát mellé.
-Hello-köszönt vigyorogva a lánynak, aki némán
megrázta a fejét és visszanézett a professzorra.
Az óra további részében Caro bemutatott pár
egyszerű varázslatot és közben magyarázott. Lily a többiekkel
ellentétben jegyzetelt, James pedig azzal bosszantotta, hogy néha
kicsit megrázta az asztalt, így a lány pergamenje inkább csak egy
nagy firka lett.
Órák után Lily az udvarra sietett. A tó mellett már ott volt Alice, Mógus és Frank.
Órák után Lily az udvarra sietett. A tó mellett már ott volt Alice, Mógus és Frank.
-Ni csak a kis Griffendéles-mondta Mógus vigyorogva,
közben Lily rájött, hogy a beosztás óta nem is találkozott a
fiúval.
-Mintha az olyan rossz lenne-vetette oda neki Alice.
-Csak tudod örültem volna egy kis értelmes társaságra
a Hollóhátban-forgatta a szemét.-Képzeld Lovegood vett magának
egy görényt és ne tudd meg mi volt a klubhelyiségünkben...
-Te beszélsz?-nevetett fel Alice.-Hiszen neked mókusod
van!
-Az meg a másik. Egyszerűen lehetetlen aludni tőle,
állandóan a ketrecében rohangál és zajt csap. Meg az a görény
is!
Lily egy szót sem értett abból amit mondtak, és ez a
többieknek is feltűnt így inkább ejtették a témát.
-Na és milyen volt a sötét varázslatok
kivédése?-fordult felé Alice.
-Szörnyű! Miért nem szóltatok az ültetésről?-fakadt
ki, mire a többiek felnevettek.
-Ki mellett ülsz?-kérdezte Alice vigyorogva.
-Potter-sziszegte Lily, de csak kérdőn néztek rá.
Lily elmesélte nekik a vonaton történteket.
-Hát, ha Black barátja akkor biztos szörnyű
alak-bólintott Alice.
-Az semmi!-ingatta a fejét Mógus.-Én Lovegood mellett
ülök. Egyszerűen borzalmas bánik a pálcájával.
-Attól még, hogy te „zseni” vagy nem kell
lebecsülni őt.
-Zseni?-kérdezte Lily.
-Aha-húzta ki magát alig láthatóan Mógus.-Mindenki
tudja, hogy sötét varázslatok kivédésben vagyok a legjobb.
-Hű, de vicces-hallott Lily egy hangot a háta mögül.
Mikor megfordult majdnem felkiáltott, annyira megrémült. Malfoy
állt szemben velük egy csapat Mardekárossal.-Ha ekkora „zseni”
vagy Mókuska, akkor miért nem mutatsz pár trükköt?-kérdezte
gúnyosan és előhúzta pálcáját, amit Mógusra szegezett.
Megfagyott köztük a levegő. Kétségbeesetten nézett
körbe Lily, de aki fel is figyelt rájuk, nem mert odamenni. Lily
megpillantott egy faházikót. Az ablakban látta, ahogyan Hagrid
elhalad, de nem veszi őket észre. A vadőr az ajtó felé ment, de
Lily nem volt biztos benne, hogy ki is jön. Ha húzná egy kicsit az
időt...
-Ne a kisebbekkel kezdj ki, Malfoy-mondta, de azonnal
megbánta. Hangja egyáltalán nem volt határozott, sőt pánik volt
benne. Barátai tágra nyitották szemeiket, Alice pedig
reménytelenül megrázta a fejét.
-Á, a kis sárvérű-pillantott felé gúnyosan a
tejföl-szőke fiú.-Lett új pálcád, mi? Tudd meg, apám nem
nagyon örült, hogy kitiltattál Ollivander boltjából.
-Te... te tehetsz róla!-dadogta Lily.
-Azt mondod?-húzta mosolyra a száját.-Takarodj
szépen vissza a muglicsaládodhoz, sárvérű. Ez az iskola
varázslóknak való!-mondta és felemelte pálcáját, azzal a
szándékkal, hogy megátkozza a lányt.
-Mégis mi folyik itt?-szólalt meg egy dörmögő hang
és Lily megkönnyebbülésére Hagrid sietett feléjük.
-Nem magára tartozik!-csúsztatta vissza talárja
zsebébe Malfoy a pálcáját.
-Akkor menj innen-legyintett az óriás, és a
Mardekárosok szitkozódva elsiettek.
-Ugye nem esett bajotok?-kérdezte a megszeppent
gyerekektől.
-Minden rendben van, Hagrid, köszönyjük-bólintott
Alice.
-Na gyertek, igyunk valamit-intett nekik a háza felé.
Mielőtt elindultak volna odasuttogta Lily fülébe:
Mielőtt elindultak volna odasuttogta Lily fülébe:
-Még, hogy nem vagy bátor-kacsintott, mire Lily
elpirult.
A vadőr faháza belül kész káosz volt. Alig lehetett
egy lépést úgy tenni, hogy el ne essen az ember valamiben. Lily,
Mógus és Alice ügyesen átlépkedtek az itt-ott heverő dolgokon,
de Frank megbotlott és elesett.
-Aú-mordult fel és hátrapillantott, hogy megnézze
miben esett el.-Á, szia Agyar!-mosolyodott el. Lily figyelmesebben
odanézett és egy fekete kutyát pillantott meg. Hagrid odasietett
Frankhez és felsegítette.
-Mi volt ez az egész?-kérdezte Hagrid, mikor már
mindannyian leültek egy-egy székre.
-Tudod milyen Malfoy-vonta meg a vállát Alice.
-Pff, simán elintéztem volna!-legyintett Mógus.
-Gyáva nyúl voltál ismerd be-ingatta a fejét Alice,
mire a fiú elvörösödött.-És amúgy is, ha Lily nem szól közbe
már a darabjaidat szedegetnénk.
-Igaz is!-csapta össze Hagrid a tenyereit.-Te vagy az a
kislány a csónakból, igaz?-mosolygott Lilyre, aki bólintott.
-Na és milyen itt eddig?-kérdezte.
-Eseménydús-vágta rá a lány, és Hagid felnevetett.
Lily csak elmosolyodott, de az sem volt őszinte. Még a sokk hatása
alatt állt. A vadőr kitalálva a gondolatait barátságosan
pillantott rá.
-Ne hallgass Malfoyra. Nem érdemli meg. Csak szólj ha
bármi gondod van és ott termek.
-Például-szólalt meg Alice-minket eddig körülbelül
mindenből Hagrid segített ki. Ne hidd, hogy ez az első eset, hogy
Malfoy fenyegetőzik. Frank órákat tudna mesélni mi minden történt
három év alatt.
-Akkor miért érdemes ide járni, ha csak a földbe
döngölnek és megaláznak?-suttogta és felhúzta térdeit. A
többiek döbbenten néztek össze.
-Figyelj-szólalt meg Hagrid.-Hidd el én tudom, hogy
milyen ha nyilvánosan megaláznak és földbe döngölnek-motyogta
és látszott pár pillanatig a múltba tekint be.-De itt maradtam a
Roxfortban. És miért? Mert ez az otthonom. Mert a Roxfort minden
varázslódiák otthona. Csupa hatalmas varázsló itt tanult,
ebben az épületben. Dumbledorenak is ezer meg ezer megaláztatást
és földbedöngölést kellett végigszenvednie, de nézd meg most
hol van. A világ leghatalmasabb varázslója! Mert az ilyen
megaláztatások és földbedöngölések tesznek minket naggyá.
Lily ránézett a vadőrre és szemeiben látta, hogy
őszintén beszél.
-Tyűha, Hagrid! Te mióta vagy ilyen nyálas?-borzadt
el Mógus, de közben mosolygott.
-Több éven át fogalmaztam, ne rontsd el a
pillanatot!-mordult rá a vadőr, de közben ő is felnevetett.
-Na és mit csináltatok a nyáron?-kérdezte kicsit
később Hagrid.
-Semmit-vonta meg a vállát Alice.-Frankkel néha
találkoztunk, hiszen egy utcában lakunk, de nem történt semmi
különös.
-Az én szüleim lassan azt sem engedik meg, hogy
kitegyem a lábamat a házból-panaszkodott Mógus.
-Miért?-kérdezte Lily.
-Tudodki miatt. Szerintük nem biztonságos egyedül
kószálni ilyenkor. De mivel ők se mernek kijönni, így azzal telt
az egész nyaram, hogy otthon dekkoltam.
-Hát igen-sóhajtott a vadőr.-Nehéz idők ezek. Na és
te, poronty?-fordult Lilyhez aki megvonta a vállát majd
elmosolyodott.
-Azon kívül, hogy tudatták velem, hogy boszorkány
vagyok, semmi érdekes.
-Tényleg, na és ki vitt el az Abszol útra?
-Nem fogod elhinni-szólt közbe vigyorogva
Alice.-Lumpsluck.
-Na ne-nevetett fel.-Most ügye csak viccelsz?
-Hé, Lumpsluck professzor nem szörnyű! Nagyon is
kedves volt!-kezdte védeni őt a lány.
-Dumbledore biztos tréfa gyanánt küldte el. Horatius
túl rég óta nem tette már ki a lábát a Roxfortból-töprengett
el az óriás.
-Na és veled mi történt a nyáron, Hagrid?-kérdezte
Frank. A vadőr habozott.
-Öhm... semmi, gyorsan eltelt, csak... Roxfortos
ügyeket intéztem-mondta.
-Aha, persze-mérte végig Mógus a vadőrt, aki
elpirult.
-Hagrid, soha nem tudtál hazudni-jegyezte meg összefont
karral Alice is.
-Nem hazudok! Tényleg Roxfortos ügy és az is marad!
-Hé, mi is itt vagyunk, mint a Roxfort
diákjai-bólintott Frank is.
-Akkor sem rátok tartozik-vágta rá.-Még kicsik
vagytok ehhez. Amúgy is, nektek nem kellene tanulnotok?
-Ez az első tanítási napunk, még nincs házink.
Ennyire meg akarsz tőlünk szabadulni?
-Mi? Hogy mered ezt feltételezni rólam, Alice!-mordult
fel Hagrid.
-Na akkor jó-hagyta a témát a lány, bár nem nagyon
tetszett neki, hogy Hagrid titkolózik.-Egyébként, mit szólsz
Blackhez?
-Mindenki megérdemel még egy esélyt-vonta meg a
vállát.-Lehet, hogy ez a Black más lesz, mint a többi.
Alice-ból kirört a nevetés.
-Ma dupla bájitaltanon a tavaly tanultak közül
kellett főznünk valamit. Mit sem mondjak Lumpsluck kiskedvencének,
az a nyavalyás Blacknek sikerült a legjobban és természetesen ezt
mindenki nagyon jól tudta, de valamiért ő úgy gondolta, ezt újra
és újra szóvá kell tennie, és aki nem ismeri el, azt egyszerűen
megátkozza. Szerinted egy ilyennek adni kell még esélyt?-húzta
össze a szemeit.
-Jól tudom, hogy utálod Regulust, Alice-sóhajtotta a
vadőr.-És te is jól tudod, hogy ki nem állhatom a Mardekárosokat.
De ez az új, kis Black, Griffendéles és, ha a családja nem is a
legszimpatikusabb...
-Bocsánat-szólt közbe Frank.-Hagrid te itt vagy évek
óta. Végignézted, ahogyan Bellatrix is végigjárja a hét évet.
Sirius az unokatestvére, és Regulus öccse. Ha abban a környezetben
él, ahol azok, akkor ő sem lehet jobb.
-Ott a pont-bólintott Alice.
-Na idefigyeljetek gyerekek-hajolt közelebb Hagrid.-Ha
ennyire utáljátok szimplán nézzétek levegőnek, oké?
-Oké-bólintott kapásból Alice és Frank.
-Amúgy meg-Hagrid most Lily felé fordult.-A te
évfolyamtársad. Milyen?
-Sirius?-nézett rá a vadőrre.-Hát... nem tudom, még
csak alig ismerem. Bár a vonaton mikor megtudta, hogy mugliszületésű
vagyok egy pillanatig mintha megváltozott volna. De engem nem
különösebben ő zavar-morogta.
-Az a Potter vagy kicsoda nem is olyan vészes-mondta
Alice.
-Potter?-kérdezett vissza Hagrid.
-Aha, miért?
-Csak... ő az a fekete kócos hajú fiú?
-Ő-morogta Lily.
-Hát, ma reggel összefutottam vele. Rendes srác.
-Csak vigyázz vele-sziszegte Alice.-Sirius legjobb
barátja.
-Amúgy meg-méregette Mógus a vadőrt.-Miért is
futottál te össze Potterrel?
-Valahova nagyon sietett-vonta meg a vállát.-És egy
akkora melákot, mint én nehéz kikerülni. Azt mondta Remusnak kell
valami sürgősen. Csak tudnám ki az a Remus.
-Remus, Peter, Sirius és James. Nem nagyon ismerem
őket, de az már világos, hogy körülbelül mindenhova együtt
mennek-magyarázta Lily.
-De legalább Griffendélesek-mondta Hagrid.
-Most komolyan-forgatta a szemeit Mógus.-Néha nem
értem mit keresek a társaságotokban Hollóhátasként.
-Inkább a Hollóhát, mint a Mardekár-vigyorgott
Alice.
-Nem minden Mardekáros szörnyű-vetette oda Lily.
-Még csak most jöttél, mit tudnál te a
Mardekárról?-nézett rá kérdőn a vadőr.
-Tudod Hagrid-nézett mosolyogva Lilyre Alice-Lily máris
összebarátkozott egy Mardekárossal.
-Mi?-hökkent hátra a székén az óriás.
-Perselus nem olyan, mint Malfoy vagy Black! Ő volt az
első varázslóbarátom... sőt az első barátom! És ő volt az
aki elmondta nekem, hogy boszorkány vagyok. Rendes fiú, tényleg!
-Nem történt ez idő alatt valami, ami egy Mardekárost
jellemez?
-Nem!-vágta rá gyorsan Lily, miközben Petúniára
gondolt.
Hagridnál még körülbelül fél órát maradtak. Lily
úgy lépett ki a vadőr házának ajtaján, hogy nagyon megkedvelte
az óriást. Jó humorú, kedves és barátságos volt. Azt pedig,
amit beszélgetésük elején mondott soha nem fogja elfelejteni. Nem
tudta, mi fogja várni boszorkányélete során. De eldöntötte,
hogy különleges életet fog élni.
Mert ő Lily Evans. Egy különleges boszorkány.
Mert ő Lily Evans. Egy különleges boszorkány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése