TIZEDIK FEJEZET

Kviddics és döbbenet

Eltelt pár hónap és a Tekergők hamar nagyon népszerűvé váltak, amit láthatólag nagyon is élveztek. Gondoskodtak arról, hogy egy másodpercig se felejtse el őket senki. Csínytevéseik viharként terjedtek el a Roxfortban. Viszont azóta is a „közönség kedvenc” a tó melletti párbajozás volt.
Közeledett a december, de Lily azóta sem tudta miért kellett a fiúknak Dumbledore-nál maradniuk azon a bizonyos napon. Többször meg akarta őket kérdezni, de mindig meggondolta magát. Pitonnal viszont sokkal többször futott össze és rengeteget beszélgettek. Sem Malfoy és a Mardekáros bandája, sem Potterék nem zavarta meg Lily életét amiért hálás volt. Bár egyszer Malfoy fenyegetni kezdte Franket, de szerencsétlenségére éppen akkor sétált arra Lumpsluck...
Hát igen, sokszor hangoztatták az iskolában, hogy a professzornak már nem csak az elsőévesek közül a kedvence a „kis Evans”, hanem az egész Roxfortból. Tény, hogy Lumpsluck az égig dicsérte minden órán Lilyt, egy adag plusz pontot adva a Griffendélnek, amitől a Mardekárosok eléggé dühösek voltak.
Ó, igen a pontozás. Sajnos az csak egy tény volt, hogy a bájitaltanár teljesen odavolt Lilyért, mert még mindig az utolsó helyen járt a Griffendél jóval lemaradva a többiektől. De emiatt senki sem búslakodott. Rég megszokták, hogy nem nyerik el a házkupát, így senkit nem érdekelt hanyadik helyen álltak, inkább a Tekergőkről beszélgettek.
Lilyt kissé idegesítette, hogy majdnem mindenhol a négy fiú a téma. De próbált nem törődni ezzel. Viszont volt egyvalami amitől elszomorodott.
Szüleivel rendszeresen levelezett, bár „véletlenül” nem említette meg nekik a párbajozást és, hogy már elsőévesként az igazgatóhoz vitték, mert rosszat csinált. Igaz, Lily nem vett rész a tóparti káoszban, de mégis hibásnak tartotta magát, hogy nem tudta megakadályozni őket.

Pár napja viszont mikor Perla ledobta a Nagyterem asztalára a kis borítékot lelkesen kibontotta, ám ahogy olvasni kezdte egyre jobban elkeseredett.

Kedves Lily!
Sajnos a nagyi beteg lett és ki kell mennünk hozzá, vidékre és az ünnepekkor is ott kell legyünk nála, hogy ápoljuk őt. Nem tudjuk megoldani, hogy kimenjünk érted a King's Crossra, emiatt a szünetben is a Roxfortban kell maradnod.
Nagyon sajnáljuk, hogy nem láthatunk téged, csak a nyáron, de reméljük, hogy jól érzed magad és karácsonykor is a barátaiddal leszel.
Hiányzol nekünk!
Szeretünk:

Anya, Apa és Petúnia

Lehorgasztott fejjel nézett maga elé és a tányérjában kezdett kotorászni villájával. Frank és Alice összenéztek.

-Mi a baj?-kérdezte Alice, mire Lily átadta neki a levelet.

-Ó, emiatt ne aggódj, mi is maradunk az ünnepekre-kacsintott a lány.-Csak Mógus megy haza.

-Viszont Potter marad-sóhajtott Lily.

-Honnan tudod?-kérdezte Alice.

-Hallottam mikor a klubhelyiségben erről beszélgettek. Potter kissé pipa volt, hogy egyedül ő marad a szünetekben a Tekergők közül-mondta, mire barátnője felnevetett.

-Egyedül Potter? Reméljük akkor nem lesz akkora arca, hogy letámadja Pitont.

-Azt én is remélem-ingatta a fejét Lily.

Arra lettek figyelmesek, hogy mindenki a tanári asztal felé fordítja a fejét, ahol Dumbledore állt fel székéről azzal a szándékkal, hogy mondjon valamit.

-Gyerekek, egy kis csendet kérnék. Mint tudjátok, minden évben megrendezzük a kviddics versenyt a Royfortban. Ebben az évben, mint ahogy észrevehettétek kissé eltolódott, mert régi bíránk és kedves tanárunk, Scopa Palla nyugdíjba vonult. Köszöntsétek tehát az új kviddics bíránkat, Madame Hoochot!

A diákok most vették csak észre, hogy plusz egy fő ül az asztalnál. Egy nő állt fel, rövid, szürke haja kócos volt, mint aki most szállt volna le seprűjéről. Fekete talárt viselt és határozottan állt mégis kissé lazán, amiből látszott, hogy sportoló és komolyan veszi a feladatát. Csak biccentett egyet utána visszaült a helyére. A diákok izgatottan sugdolózni kezdtek. A varázslók kedvenc sportját mindenki szerette és szemmel láthatóan Lilyéken kívül már mindenki lázasan várta az első mérkőzést.

-Tényleg a kviddics! Teljesen kiment a fejemből!-kapott homlokához Alice.

-De legalább megtudom mi ez a nagy felhajtás-sóhajtott Lily.
-A fiúk megőrülnek érte-forgatta a szemét barátnője.-Nézz csak oda! Látod? Potter és Black is teljesen ki vannak akadva, hogy elsősök nem játszhatnak.
És tényleg. A Tekergők nem valami halkan arról vitatkoztak, hogyan oldják meg, hogy bevegyék őket a csapatba. Lily elfordította a fejét. Egyáltalán nem volt kíváncsi a négy fiúra.

A mérkőzést szünet előtti utolsó szerdájára rakták. Lily körül minden megváltozott. Az egész Roxfort, mintha egy csettintésre a kviddics középpontjává vált volna... Főleg a Griffendél és a Mardekár házba tartozó diákok, ugyanis ők mérhették össze pár hét múlva erőiket. Az a pár hét viszont gyorsan elröppent. Mire bárki is észbe kapott volna, addigra már mindenki elfoglalta helyét a lelátón, ami főleg zöld, ezüst, arany és piros színben pompázott. De a Hugrabugból és a Hollóhátból is nem egyen jöttek megnézni a mérkőzést. Mógus például fürgén áttolakodott a diákok között egyenesen Lilyékhez.

-Kiknek drukkolunk?-kérdezte.

-Mógus!-szólt rá Lily meglepetésére Frank.-Mardekár a Griffendél ellen. Szerinted kinek szurkolunk?

-Jól van, na, csak vicceltem-tette fel védekezően kezeit a fiú.

-Ez nem vicc, hanem kemény verseny. Figyelj inkább, mindjárt kezdődik!

-Frank nagy kviddicsrajongó-súgta Alice Lily fülébe-de mivel ő maga nem tud játszani, buzgón szurkol a lelátóról.

-És most-szólalt meg a mikrofon mögül egy ötödikes fiú-hölgyeim és uraim, kedves diáktársaim, becses tanáraink és tanárnőink, tisztelt igazgató úr...

-A lényeget Dupo!-szólt rá egy ismerős, határozott hang, McGalagonyé.

-Elnézést, tanárnő! És most jöjjenek a csapatok! Elsőként a Mardekár lép a pályára, élükön Lucius Malfoyjal, a csapatkapitánnyal, aki egyben a Mardekár fogója is! Mögötte a három hajtó: Regulus Black, Ciare Las és Trenta Derivato! A két terelő, hú, de nagydarabok... nem lesz könnyű leteperni őket...

-Jordan!

-Ó, bocsánat tanárnő, de ezek az információk nagyon sokat érnek a Griffendél számára.

-Dupo Jordan, csomót kötök magából, ha nem vezeti le rendesen ezt a játékot!

-Értettem tanárnő! Hol is tartottam? Á, igen a két nagydarab terelő, akik ráadásul ikrek is: Grande és Enorme Pazzo. És utoljára az őrző, Guardia Madestro! Hát, nagyon remélem, hogy a mai napot elrontják, mert a Griffendélnek jól jönnek a pontok... Mármint, meg ne sértődj Ciare, te csinos vagy-kacsintott Dupo.

-És most jöjjön a Griffendél! A Mardekárral ellentétben, elől az őrző, Jackson Wood lép pályára, a csapatkapitány! Mögötte Sco Egato, a fogó, Destra Tad, Victor Numero és Lucy Johnson, a három hajtó és végül a két őrző, Duro Pala és Jake Buio. Hajrá Griffendél!

-Ezt nem hiszem el!-bosszankodott Alice.

-Mégis mit?-nézett rá Lily.

-Az az átkozott Black a hajtó!

-És?

-Le kell győznöm őt!-húzta ki magát Alice.

-Hogyan?-kérdezte barátnője, mire Alice egy sokatmondó mosollyal válaszolt.-Be akarsz állni a csapatba-nyitotta kerekre szemeit Lily.

-Legalábbis jövőre megpróbálok. Igazából néha játszottam már otthon a rokonaimmal és akkor mindig én voltam az egyik hajtó, szóval még az megy a legjobban...

-Most Madame Hooch megmutathatja, hogy igaz utódja szeretett volt bíránknak, Palla professzornak!-folytatta Jordan.

-Nem lesz könnyű őt felülmúlni-morgolódott Frank.-Palla volt eddig a legjobb kviddics játékos a Roxfortban.

-Ez a Palla a Roxfortba járt?-fordult a fiú felé Lily.

-Semmit nem tudsz róla? Palla a Roxfort legjobb hajtója volt diákkorában! Leszerződött még a Chudley Csúzlikhoz is, miután kijárta a Roxfortot és az egyik leghíresebb játékosa volt a csapatnak! Aztán idősebb lett és visszajött a Roxfortba, tanítani. De ez a Madame Hooch... Semmit sem tudni róla...

Lily döbbenten nézett az általában néma fiúra, aki most oly lelkesen beszél erről a sportról. Szemmel láthatóan Mógus és Alice megszokták már, hogy ennyire izgatott Frank ilyenkor.

-Madame Hoock feldobja a kvaffot! Elkezdődik a mérkőzés!-kiáltotta Dupo Jordan, mire a lelátón mindenki a pályára nézett.

-Black megszerzi a labdát! A Mardekárnál a kvaff! Hű, de ügyes ez a kis másodéves. Hogy cselez... és lepasszolja a labdát Ciarenak! Hajrá csajszi! Mármint... Gyerünk Griffendél valaki szerezze már meg azt a kvaffot... És igen, Lucy Johnson kiüti Ciare kezéből a labdát! Ajajj... egy gurkó találja el szegény lányt... a nagydarab ikrek közül az egyik, talán Grande egy jó találattal kiütötte... újra Blacknél a labda. Mindenkit kikerül, de ekkor ráront Numero. Az utolsó pillanatban Black átpasszolja a labdát Lasnak, majd egy hirtelen mozdulattal kikerüli a feléje szálló Numerot. Las pedig elhajítja a kvaffot. Wood sebesen repül, hogy elérje, de nincs elég ideje. Tíz pont a Mardekárnak!

A Mardekárosok hatalmas éljenzésbe kezdtek és meglebegtették kis, zöld zászlójukat. A Griffendélesek mérges kiáltásokkal fejezték ki nemtetszésüket.

-Ah... Ha ez így megy kénytelenek vagyunk Scora bízni a mérkőzést-sóhajtotta Frank.

-Na ne nevettess-forgatta a szemeit Mógus.-Sco még soha egy cikeszt sem kapott el.

-Akkor reménykedjünk, hogy ma van a szerencsenapja.

-Röhejes. Malfoy ellen semmi esélye-fonta össze karjait Mógus.

-Mond, te most kinek az oldalán állsz?-szólt rá a fiúra Alice.

-Lucy Johnsonnál a labda, átpasszolja Tadnak, aki egy hirtelen csel után visszahajítja a kvafft Lucynak. Lucy továbbítja Numeronak, Numero pedig elhajítja és... és... jajj ne... Madestro, a Mardekár őrzője kivédi a lövést. Blacknél a labda, de... talán... igen, Lucius Malfoy megpillantotta az aranycikeszt és üldözőbe veszi. Sco Egato is hamar rájön mi történik és Malfoy után repül. Hajrá Sco!!! Hajrá Griffendél!

-Mindeközben-folytatta Dupo Jordan-A gyönyörűséges Ciare sebesen repül a Griffendél gólkarikái felé és... Jajj ne... Ciare amilyen csinos, annyira jó hajtó is. Húsz pont a Mardekárnak!

A Mardekárok tapsviharban törtek ki. Lily felnézett Scora és Malfoyra. Malfoy a cikesz nyomában volt, pár méterre lemaradva tőle. Sco próbálta utolérni, de hiába.

-Black belövi a kvafft! Harminc pont a Mardekárnak-mondta elkeseredve Dupo.-Közben Malfoy egyre közelebb ér az aranycikeszhez! Kinyújtja a karját és... hoppá! Malfoyt eltalálja egy gurkó, Jake pontos ütésének hála! Malfoy meginog seprűjén, vérzik az orra. Sco viszont lehagyja a Mardekáros fogót és most ő veszi üldözőbe a cikeszt!

-A kvaff Blacknél van, de Lucy megszerzi tőle a labdát! Átpasszolja Tadnek, aki továbbítja Numeronak és... igen!!! Tíz pont a Griffendélnek! Szép volt, Victor!

-Malfoy összeszedi magát és villámgyorsan Sco után ered. Sco nem elég gyors és kis idő múlva, már Malfoy mögött repül...

-NEEE!-kiáltott fel Frank.

-Lucius Malfoy elkapta a cikeszt-sóhajtott Jordan.-Száznyolcvan-tíz pont a Mardekár javára. Győzött a Mardekár.

A zöldbe öltözött diákok hatalmas éljenzésbe törtek ki. A Griffendélesek lehorgasztott fejjel, sértődötten fújoltak.

-Ezt nem hiszem el!-bosszankodott Frank.-Nem tudnánk végre győzni is?

-Megmondtam, hogy nem lesz semmi Scoból. Le kéne váltani, nem is tudom, hogy vehették be a csapatotokba-mondta Mógus.-De legalább biztos, hogy a Griffendél-Hollóhát meccsen győzni fogunk.

-Mógus, tegyél meg egy szívességet és fogd be a szád!

-Szóval ez a kviddics-bólintott Lily.

-Igazából ez még semmi-válaszolta Frank.-Tizenöt perces mérkőzés volt és a mi csaptunk, Scoval az élen eléggé béna, hogy valljuk be. Ha lenne egy jó fogónk, minden megoldódna.

-Ugyan már, a Griffendélnek sose volt jó fogója-nevetett fel Mógus. Válaszul három mérges pillantást kapott.-Most mi van?

-Inkább menjünk vissza-ingatta a fejét Alice.

-Meglátogathatnánk Hagridot is-vonta meg a vállát Lily.

-Tényleg, nem is volt itt. Pedig mindig megnézi a kviddics mérkőzésünket-nézett körül a lány.

-Minek jött volna? Úgyis tudja az eredményt.

-Mógus, komolyan mondom, még egyszer megszólalsz, én leütlek!-nézett a fiúra bosszúsan Alice.

-Ezt nem hiszem el!-döbbent le Lily, mikor már közel voltak Hagrid kunyhójához.

-Mi az?-néztek rá értetlenül a többiek.

-Potter-morogta és egy irányba mutatott. Barátai arra néztek.-Tényleg ki akarják húzni a gyufát. Már megint a Tiltott Rengeteg szélén sétálgatnak.

-Menjünk oda-indult el Alice.

-Várj! Minek?-kérdezte Mógus, de Alice nem figyelt rá.

-Hé, Black!-kiáltott a fiúra, aki meglepetten megfordult.-Jól játszott a bátyád-mondta hidegen.

-Semmi közöm a bátyámhoz-jelentette ki. Lily gyorsan barátnője mellé sietett.

-Ne csináld Alice!-suttogta, de a lány, mintha meg se hallotta volna ment tovább.

-Mond meg neki, hogy megkeseríti az életemet! Hogy kopjon le és menjen haza!

-Már mondtam, hogy semmi közöm nincs hozzá!-mondta dühösen Sirius és zsebébe csúsztatta a kezét.

-És mit csináltok itt? A Tiltott Rengeteg szélén?!

-Hagyj minket békén-lépett előre James.

-Nem érdekelsz, Potter. Blackkel vannak gondjaim...

-Nem is ismerlek!-lépett Sirius James mellé és maga elé szegezte pálcáját. Alice is így tett.

-Mégis mi folyik itt?-hallottak egy hangot bal oldalról, mire mindannyian arra néztek.-Le a pálcákkal és tűnés innen!

-Caro professzor...-suttogta James ridegen és a tanárnőre szegezte a varázspálcáját. Lily döbbenten nézett a fiúra.

-Potter, megmondaná, hogy mit művel? Ez még magától is sok...-döbbent le kissé Caro.

-És maga mit keres itt, professzor?-kérdezte James.

-Eltévedt diákokat keresek-biccentett feléjük gúnyosan.

-Vagy valamit keres-mondta a fiú, mire a Tekergők többi tagja és a nő is pálcát rántott. Lilyék döbbenten nézték az eseményeket.

-Mikor kezdet gyanakodni, Potter?
-Gyanús baglyokat küld, sose látni önt a folyosókon kívül, zárkózott, csak McGalagonnyal beszél... ez már önmagában is... khm... gyanús. Aztán láttuk bemenni a Tiltott Rengetegbe. Követtük magát. Hangosan morogta, hogy „Hol van, hol lehet? A Nagyúr azt mondta, itt kell lennie annak az átkozott botnak!” Ez a mondata mindent elárult.

-Ne avatkozzon ebbe, Potter! Semmit sem tud rólam!

-Maga halálfaló, professzor! És ezt csak Hagrid hitte el...

-Capitulatus!-kiáltotta Caro, mire a Tekergők kezéből kiröppent a pálca. Semmi esélyük sem lehetett egy tanárral szemben.

-Professzor, maga mit művel a diákokkal?-futott feléjük Hagrid.

-Stupor!-fordult arra Caro. Hagridot pont mellkasánál találta el a piros fénycsóva, de csak megtántorgott, utána tovább futott.

-Stupor! Stupor, Stupor, Stupor!

Hagrid összecsuklott és elterült a földön.
-Hagrid!-kiáltottak fel a diákok. James nem tudott tovább állni tétlenül és nekirontott Caronak. A professzor hátraesett. Megpróbált megkapaszkodni valamiben és pont Lily karját ragadta meg. Lily pedig Alicét. Frank segíteni akart nekik, de ő is elesett.

Ahogy földet értek a legváratlanabb dolog történt velük.

Lily úgy érezte, mintha valami megragadta volna a hasánál és az felrántotta volna őt. Nem érzékelte maga alatt a talajt, de többször nekiütközött valaminek. Kavargó színfoltokat látott körbe-körbe és rettentően szédült. Aztán...

Újra földet ért, de nem fűt érzékelt maga alatt, hanem hideg padlót és hátát szúrta valami. Fogalma sem volt róla, hogy mi történhetett vele...